A technika fejlődése keresztény nézőpontból

Soha nem volt a történelemben olyan időszak, amikor a technika rohamosabban fejlődött volna, mint manapság. Ennek a fejlődésnek az a célja, hogy megkönnyítse az ember életét, és olyan dolgokat tegyen lehetővé, amelyek azelőtt nem voltak lehetségesek. Minden előnye ellenére számos negatív hatásával is szembesülünk, amelyek fizikailag, szellemileg és társadalmilag is kihatnak az emberiségre. Feltehetjük a kérdést: Hogyan viszonyuljanak ehhez a keresztények? Mit mond a Biblia – egy két-háromezer évvel ezelőtt íródott könyv – a technika alkalmazásáról a mai modern világunkban? Mik a szellemi veszélyei ennek? Ebben az írásunkban megpróbáljuk megválaszolni ezeket a kérdéseket.

1 Ellenzik-e a keresztények a technika fejlődését?

Vannak, akik a kereszténységet régimódinak gondolják, és azt hiszik, hogy a keresztények nem nyitottak a technika fejlődésére. Először is tisztázzuk ezt a helytelen elgondolást egy rövid történelmi áttekintéssel.

Amikor az emberek a technika vívmányairól beszélnek, elsősorban olyan modern találmányokra gondolnak, mint például a számítógép vagy a rakéta. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy ezek sohasem jöhettek volna létre bizonyos múltbeli lépések nélkül, amelyek akkoriban – a szó tágabb értelmében – a modern technika részének számítottak. A keresztények is használták a technika találmányait Isten országának a szolgálatára. Ha egy pillantást vetünk az újszövetségi korra, olvashatunk Pál apostolról, aki társaival együtt hajóval utazott, hogy a Római Birodalom különböző területeire elvihesse az Örömhírt. Abban az időben a hajó a leggyorsabb közlekedési eszköz volt. Miután Jézus és az apostolok szavait írásos formába öntötték, papiruszra és pergamenre, majd később papírra másolták. A legutóbbi néhány évszázadban a könyvnyomtatás lehetővé tette, hogy a Bibliát kevésbé költséges módon sokszorosíthassák, elérhetőbbé és megfizethetőbbé tegyék a közember számára, így szolgálva az Evangélium terjedését.

Láthatjuk tehát, hogy a technika a keresztények számára is hasznos volt. Nem késlekedtek, hogy helyes célokra használják azt. Habár keresztényekként a technika fejlődését összességében nem utasítjuk el, alaposan meg kell fontolnunk, különösen szellemi szempontból, hogyan használjuk azt. Ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a kérdést, nézzük meg, mint mond a Biblia Isten tervéről az emberiség számára a Teremtés könyvében, a kezdetekről szóló beszámolóban.

2 Isten eredeti terve

Isten mindent jónak teremtett, és az embert arra rendelte, hogy uralkodjon a teremtésen, művelje azt és gondoskodjon róla az Ő célja szerint.

Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap. (1 Mózes 1:28–31)

És fogta az ÚRisten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. (1 Mózes 2:15)

Isten az ember iránti szeretetét mutatta meg abban, hogy rábízta a felelősséget: használja, amit kapott és szolgáljon azzal. Nem azért, hogy önző céljait, hanem hogy az egész emberiség javát munkálja. Ezért Isten képességeket adott az embernek a szervezésre, irányításra, megértésre, megítélésre és fejlesztésre. Nem az volt a célja, hogy az ember Tőle függetlenül cselekedjen, hanem hogy együttműködjön Vele. Az ember megfelelő válasza Isten szeretetére az, hogy hűségesen teszi azt, ami kedves Előtte és az Ő dicsőségét szolgálja: azt teszi, ami jó és ami által tiszteli az Ő teremtését. Ezért az is Isten tervéhez tartozik, hogy az ember jó dolgokra használja alkotóképességét.

Az ember bűne miatt azonban a világ elbukott állapotba került, ahol Isten már nem tudta az Őt megillető helyet elfoglalni. Az önzés és a gonoszság, ami azelőtt nem volt jelen Isten teremtésében, a világ részévé vált. Azóta az ember inkább az önzést választja, mintsem hogy az igazságos Isten akaratát keresné. Ez nem azt jelenti, hogy képtelenné vált arra, hogy bármi jót tegyen. Lelkiismerete szerint szabadon dönthet amellett, hogy a jót tegye, még ebben az istentelenség által formált világban is.

Emiatt, hogy a világ távol került Istentől, néha meglehetősen összetett dolog azt megítélni, hogy egy technikai találmány jó-e vagy rossz. Nem mindig könnyű látni az egyértelmű határvonalat, ha csak önmagában a találmányt nézzük. Vegyük a kés példáját: lehet jó célra használni, például ételt készíteni vele az éhezők számára; ha azonban valakinek gyűlölet van a szívében, arra is használhatja, hogy megsebesítsen vele másokat. Láthatjuk, hogy az ember szándékai és lelkülete nagy szerepet játszanak ebben a dologban. A Biblia is erről beszél, pontosan ez az, ami számít, függetlenül attól, hogy melyik korban élünk. A továbbiakban alaposabban átgondoljuk, mit mond a Biblia a helyes és helytelen lelkületről. Mielőtt azonban ezt a lépést megtennénk, vizsgáljuk meg, milyen hatást gyakorol világunkra a technika manapság, ahol az emberek nagyon kevés figyelmet fordítanak Istenre, mert a bűneik elválasztják őket Tőle.

3 A technika alkalmazása Isten nélkül: pillantás a mai társadalomra

Ahogyan említettük, a technika sok dolgot lehetővé és elérhetőbbé tesz. Isten nélkül azonban ugyanúgy a bűnre is több utat nyit – az ezzel való visszaélés nyilvánvaló. Ennek szemléltetésére nézzünk meg néhány példát a mai fejlett, illetve fejlődő társadalmainkból.

A televízió, személyi számítógépek, internet, okostelefonok és táblagépek korában élünk. Vannak, akik órákat töltenek naponta ezekkel az eszközökkel szórakozás céljából. Sok televízióprogram és videófilm az emberek kalandvágyát és érzékiségét táplálja, amelyek által kiszolgáltatják gondolataikat az erőszakra, szexuális bűnökre, erkölcstelenségre, hiúságra és gonoszságra – csak hogy néhányat említsünk a nézőket vonzó szokásos motívumok közül. A számítógépes játékok lehetővé teszik számukra, hogy egy elképzelt világban éljenek, ugyanakkor függővé teszik őket azáltal, hogy látszólagos sikerrel és vagyonnal jutalmaznak. Az interneten elérhető hatalmas mennyiségű információ leköti felhasználóit, mivel abban találnak örömet, hogy minél többet tudjanak, és erre büszkévé is válnak. A fiatalabb generáció egyre kevésbé tiszteli tanáraik és szüleik tekintélyét, mivel sok minden, amit meg kell tanulniuk, elérhető az internetes keresők által. Könnyen leküzdik az unalmukat és el tudják ütni az időt a legújabb videók, játékok, hírek, alkalmazások felfedezésével, amelyekből kimeríthetetlenül sok elérhető az interneten. Széles körben elterjedt gyakorlat az, hogy visszaélnek ezzel a gyors és kényelmes információszerzéssel a pornográfiát illetően, ami erkölcstelenséggel tölti be a felhasználók elméjét, és felkelti telhetetlen vágyukat arra, hogy még többet szerezzenek. Ráadásul az okostelefonok az előbb említett dolgokat “ujjérintésnyire” elérhetővé teszik, bármikor és bárhol. Ezeknek az eszközöknek az értelmetlen és bűnös dolgokra való felhasználása igen elterjedt. Ha az emberek megtartóztatnák magukat ettől, pusztán környezetvédelmi szempontból nézve valószínűleg legalább néhány erőművet be lehetne zárni a megtakarított energia következtében. Helytelen használatuk számos következménnyel jár, elsősorban azzal, hogy függővé teszik az embert. Azok, akik ennek a függőségnek a rabjaivá válnak, hajlamosak elhanyagolni kötelességüket és kapcsolataikat a valós életben. Egyre inkább képtelenné válnak arra, hogy megbirkózzanak a valósággal és azt részesítik előnyben, hogy a saját világukba menekülnek, amiről úgy érzik, hogy könnyebben irányítható. Miközben a szórakozás élteti őket, az formálja szívüket és értelmüket, amit a képernyőn megtapasztalnak. Mivel önző vágyaikra összpontosítanak, eltorzulnak, érzéketlenek lesznek, nyitottá válnak gonosz gondolatokra és képtelenné a szeretetre. Ezt a jelenséget szakértők a mai társadalmunkban újonnan megjelenő problémának tekintik az alkoholfogyasztás és dohányzás mellett, amit adott esetben megfelelő terápiával kezelni is kell.

Vannak olyanok, akik azt állítják, hogy az internet révén több barátjuk van, mivel a kommunikáció már gyorsabb, megfizethetőbb és kényelmesebb. A távolság többé nem akadály az e-maileknek, a villámüzeneteknek, az internetes telefonálásnak és a videóhívásoknak köszönhetően. A közösségi hálók segítségével, mint például a Facebook, csak egy kattintás, és máris van egy új barátja az embernek.

Az internet valóban lehetőséget kínál mások megismerésére. Ha helyesen használjuk, bizonyára hasznos lehet. Azt is lehetővé teszi, hogy olyanokkal tartsunk kapcsolatot, akikkel nem tudunk találkozni a nagy földrajzi távolság miatt. Viszont akinek fontosak a mély kapcsolatok, csak átmeneti és nem éppen ideális megoldásnak tekinti ezt. A közösségi hálókon vagy a csevegő szobákban kialakult barátságok nem az egymásról való gondoskodáson és elköteleződésen alapulnak, hanem a szórakozáson és kalandon. Ezek a kapcsolatok sokszor felszínesek és gyakori a szerepjátszás. Mivel nem mindig lehet tudni, ki van a felhasználónév mögött, az ember másnak adhatja ki magát, mint aki valójában. Olyan szerepet ölthet magára, ami vonzóbb és csodálatra méltóbb. Sok helye van az üres beszélgetéseknek és a felelőtlen szavaknak. Nem csoda, hogy így nehéz mély bizalmat és kapcsolatokat építeni. Mégis sokan olyannyira belekeverednek ebbe a digitális környezetbe, hogy nem is tudnak másra figyelni, miközben várják, mikor érkezik a következő villámüzenet az okostelefonjukra vagy a számítógépükre. Sok időt töltenek a készülékeikkel valódi kapcsolatok építése helyett. Egyre kevesebb kapcsolatuk van azokkal, akik körülöttük élnek. Egyesek azzal az illúzióval próbálják ellensúlyozni magányukat, hogy sok barátjuk van a képernyő másik oldalán, még akkor is, ha nem ismerik őket személyesen. Vannak, akik élvezik, hogy különleges szerepet tölthetnek be névtelen barátok között, ami egyébként a valós életben nem volna lehetséges.

Végül, azokkal az eszközökkel, amelyek nagy távolságokat hidalnak át a kommunikációban, eltávolodhatsz azoktól, akik körülvesznek; a gyorsabb és hatékonyabb feladatmegoldást elősegítő alkalmazások révén pedig azon kaphatod magad, hogy kevesebb időd jut a fontos dolgokra.

De miért vonzzák az embert mindezek a dolgok? Nyilvánvalóan keres valamit: olyasvalamit, ami hiányzik az életéből.

A Róma levélben találunk egy általános jellemzést arról, miért fordulnak az emberek az érzékiség és a hiábavalóság felé.

Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazságot. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett. (Róma levél 1:18–21)

Az ember csak Istenben találhatja meg a valódi betöltekezést, biztonságot és segítséget – Isten ilyennek teremtette őt. Azáltal, hogy visszautasította Őt és elszakadt Tőle, egyedül maradt és pótlékot keresett – a történelem során az ember erre törekedett és erre törekszik ma is. Mértéktelen étel- és alkoholfogyasztással próbál örömet szerezni magának, erkölcstelenséggel szórakoztatja magát vagy a pénz hajhászásával táplálja kapzsiságát.

Az emberek mindig új ötletekkel állnak elő, mégsem elégedettek sohasem. Ahelyett, hogy felismernék, mi a baj, és időt szánnának arra, hogy megtalálják a valódi megoldást, inkább elterelik a figyelmüket; felszínes örömökkel és könnyed izgalmakkal töltik be önmagukat, ami végül csak kétségbeejtő ürességbe viszi őket, ami a bűn tipikus jellemzője. Elkerülik azt, hogy az élet fontosabb kérdéseivel foglalkozzanak. Mivel nem találják meg Istenben a betöltekezést, olyan dolgokba kapaszkodnak, amelyek bizonyos értékeket adnak nekik; bár ha nyitott szívvel vizsgálódnának, látnák, hogy valójában ezeknek nincsen semmilyen maradandó értékük.

A korábban említett gondolatok a kommunikációs és multimédiás eszközökre irányultak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a fejlesztésnek számos más terméke is van, amelyek életünk részévé váltak, és amelyeknél hasonlóan érvényesülnek ezek a negatív hatások. Vannak más szempontok is, amelyeket még nem is vettünk figyelembe, mint például a környezeti vagy az emberi egészségre és jogokra gyakorolt hatások. Mindezek részletezése azonban túlmenne ennek az írásnak a keretein.

A következő pontokat mégis érdemes megemlítenünk: néhány idegkutató, mint Manfred Spitzer1 és Adam Gazzaley2 úgy gondolja, hogy ezeknek a modern eszközöknek a jelenlegi használata hátrányosan befolyásolja a gyerekek és a fiatalok tanulási folyamatát. Egyéb okok mellett arra ösztönöznek, hogy sokféle tevékenységgel foglalkozzanak egyszerre, és ezáltal akadályozzák a mély gondolkodást és koncentrálást. Ami az emberi jogokat illeti, ezeket az elektronikus eszközöket, amelyeket viszonylag alacsony áron megvásárolhatunk, sok esetben kemény és embertelen munkakörülmények között gyártják. A profitérdek miatt a gyártók lelkiismeret-furdalás nélkül kihasználják a fejlődő országokban élő szegény embereket. Ők pedig – mindenre elszántan azért, hogy megkeressék a napi betevő falatot – alávetik magukat igazságtalan munkaadóik követelményeinek, akik nyomást gyakorolnak rájuk, hogy még többet teljesítsenek, csekély fizetésért és megalázó bánásmódért cserébe.3

4 Helyes és helytelen hozzáállás a technika alkalmazását illetően

Az Isten nélküli világban az értékek nagymértékben az érzéki örömökön, önző kívánságokon és büszkeségen alapulnak. A Biblia figyelmeztet, hogy ne engedjünk a világnak, ami a lelkünk romlásához vezet.

Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. (1 János levél 2:16–17)

Ahogyan említettük, a technika segítségével gyorsabban és kevesebb erőfeszítés árán tudunk dolgokat végrehajtani. Ez némelyeket önző becsvágyra csábíthat, mivel azt keresik, hogy fontossá váljanak a nagyobb sikerek elérésével. Így önelégültté válnak és tetteikre büszkék lesznek. Visszautasítva, hogy Istennek adják a dicsőséget, elfelejtik Azt, aki az alkotóképességet adta nekik és lehetővé tette számukra, hogy bármit is tehessenek. Az énközpontúság és a büszkeség problémája – aminek az elterjedése már sokkal előbb megtörtént, mint kétezer éve – nem oldható meg a technika által. A Biblia egy történeten keresztül int ezzel kapcsolatosan, ami az ókori babiloni király, Nebukadneccar önteltségét és bukását írja le:

[…] így szólt a király: Ez az a nagy Babilon, amelyet én építettem királyi székhellyé hatalmam teljében, fenségem dicsőítésére! Alighogy a király kimondta ezeket a szavakat, egy hang hallatszott a mennyből: Neked szól ez az üzenet, Nebukadneccar király! Elvesztetted királyságodat! Száműznek az emberek közül, a mezei vadak közt tanyázol, füvet eszel, mint az ökrök, és hét időszak múlik el fölötted, amíg el nem ismered, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja azt, akinek akarja. (Dániel 4:27–29)

Kapzsisággal szembeni figyelmeztetést is találunk a Bibliában, és hogy nem szabad semmit felhalmozni vagy megelégedni a világi javakkal.

Azután ezt mondta nekik: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.” Aztán példázatot mondott nekik: „Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje, ekkor így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet. Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda takarítom be minden gabonámat és javamat, és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.” (Lukács evangélium 12:15–21)

Az emberek javainak értékét Isten nélkül gyakran az határozza meg, mit gondolnak mások. Ez olyan gyorsan változik, mint a divat szele. Aki ennek veti alá magát, az nyomásként éli át, hogy mások normáihoz igazodjon, hogy ezáltal elfogadják őt. Azt gondolja, hogy a többiek lenézik őt, ha például nincsen okostelefonja. Másrészt az emberek egymáson is túl akarnak tenni abban, hogy ők akarnak az elsők lenni, akiknek a legújabb dolgaik vannak és ismerik a legaktuálisabb információkat. Az életüket átjárja a büszkeség, irigység és mások megvetése.

De mi mondhatunk, és kell is “nem”-et mondanunk erre a világi lelkületre. Ezek a dolgok nemcsak hogy romlottá teszik a szívet és az értelmet, de örökre el is választanak Istentől. Isten mindenkinek segíteni akar kijönni ebből azáltal, hogy megtérésre, azaz szíve, értelme és élete megváltoztatására hívja.

Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük. Ezért erkölcsi érzékükben eltompulva, gátlástalanul mindenféle tisztátalan tevékenységre vetemedtek nyereségvágyukban. Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust; ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban. Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. (Efezus levél 4: 17–24)

Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők. De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, […] (Titusz levél 3:3–5)

Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes. (Róma levél 12:1–2)

Ha Istent helyezzük életünk középpontjába, Szelleme, igéje és más hívők segítsége által vezet, hogy bölcsen és mértékletesen tudjunk bánni a technikával. Ha engedelmeskedünk Neki, megszabadít minket a világ rabságából és nyomásából, amit annak önző céljai hajtanak. Az Ige így szól hozzánk:

Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét. (1 Korinthus levél 10:23–24)

[…] de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok. (1 Thesszalonika levél 5:21–22)

Isten segít az adott körülmények szerint megkülönböztetni a jót a rossztól úgy, hogy tudjuk, hogyan használjuk, vagy használjuk-e egyáltalán az élet valódi céljának szolgálatára azt, amit a világ kínál. Mutatja az igazi, örökkévaló értékeket, amikhez ragaszkodhatunk, segít ellenállni a gonosznak és megállni az evilági kívánságokkal szemben. Igazi szabadságra vezet el bennünket. Isten képes arra, amire a technika nem: megtisztítani a szívünket és visszaadni a szeretetben és békességben való életet mély és hosszútávú kapcsolatokkal.

Helyes életcélokkal a gondolataink már nem a mulandó dolgokra irányulnak; megtapasztalhatjuk a szabadságot és megfelelő távolságba kerülünk az evilági dolgoktól. A következő igeversek mutatják, milyennek kell lennie a keresztényi lelkületnek:

Ezt pedig azért mondom, testvéreim, mert a hátralevő idő rövidre szabott. Ezután tehát azok is, akiknek van feleségük, úgy éljenek, mintha nem volna, és akik sírnak, mintha nem sírnának, akik pedig örülnek, mintha nem örülnének, akik vásárolnak valamit, mintha nem volna az az övék, és akik a világ javaival élnek, mintha nem élnének vele, mert e világ ábrázata elmúlik. (1 Korinthus levél 7:29–31)

5 Záró gondolatok

Ha már tapasztalod az életedben a technika helytelen alkalmazásának korábban említett hatásait, akkor arra ösztönzünk, hogy ne hagyd magad becsapni és rabul ejteni azokkal, amik pillanatnyilag izgalmasnak tűnnek számodra. Valójában megfosztanak a szabadságodtól és méltóságodtól, és kiüresítenek. Inkább arra törekedj, ami örökre megmarad.

Lépj ki a virtuális azonosítódból, zárd be az alkalmazásaidat, kapcsold ki a számítógépedet, vedd ki a fülhallgatódat és nyílj meg arra, hogy felfedezd magad körül a valóságot. A valódiból a virtuális világba való menekülés soha nem oldja meg a problémákat. Akkor találod meg a megoldást, ha szembenézel a valósággal és felelősséget vállalsz a saját életedért és mások életéért, még ha ez olykor fájdalmas is lehet. Ahelyett, hogy virtuális fórumokon álnév mögé rejtőzöl, keress valódi kapcsolatokat, amelyek igazi szeretetben gyökereznek, és keresd a kapcsolatot különösen Azzal, aki a valóság forrása és tudja, mi a legjobb számunkra. Szeretnénk arra hívni, hogy lépj velünk kapcsolatba, hogy megoszthassuk egymással a tapasztalatainkat és gondolatainkat. Mi is voltunk néhányan ilyen helyzetben a múltban, és Jézus által megtaláltuk a kiutat.

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű. (Máté 11:28–30)

Oldal tetejére ↑


Végjegyzet
  1. Claudia Ehrenstein: Does The Internet Make You Dumb? Top German Neuroscientist Says Yes – And Forever. In: DIE WELT/©Worldcrunch. Az eredeti cikk németül található meg. Elérhető angol nyelven innen: http://www.worldcrunch.com/tech-science/does-the-internet-make-you-dumb-top-german-neuroscientist-says-yes-and-forever/digital-dementia-manfred-spitzer-neuropsychiatry/c4s9550/ (2013. 07. 16.)  
  2. Adam Gazzaley: How mobile tech can influence our brain. In: CNN Our mobile society. Elérhető angol nyelven innen: http://edition.cnn.com/2012/09/23/opinion/gazzaley-mobile-brain/ (2013. 07. 16.)  
  3. Ennek igazolására könnyen található információ az interneten angol nyelven, például itt: Business Impacts on Human Rights (China: High Tech, Low Pay). ©CHRGJ and ESCR-Net. The Business and Human Rights Documentation Project. Elérhető innen: http://www.bhrd.org/fe/subinfocus.php?id=14 (2013. 07. 16.)