Miért engedi meg Isten…?

1 Földrengések, árvizek, pusztító szökőár és szélviharok…

Nap mint nap szembesülünk tragikus eseményekkel, amelyekben sokan életüket vesztik, megsebesülnek vagy hajléktalanokká válnak. Ezek a katasztrófák egyeseket olyan kérdések feltevésére vezetnek, mint: „Miért engedett meg Isten egy ilyen szörnyű eseményt?”, vagy „Miért engedte, hogy olyan sok ártatlan ember meghaljon, és olyan sokan szenvedjenek?”

Ebben a rövid írásban szeretnénk mindenkit arra ösztönözni, hogy mélyen gondolja át, és nagyobb összefüggésében lássa ezeket az eseményeket. Véleményünk szerint a természeti katasztrófák nem Istentől való közvetlen büntetések.

2 Isten tökéletesen jó

Tudjuk, hogy ez nehéz kérdés, különösen azok számára, akik komoly fizikai és lelki szenvedésen mennek keresztül. Szeretnénk elmagyarázni, hogy miért hisszük mégis, hogy ezek az események nem kérdőjelezik meg Isten végtelen szeretetét és hatalmát. Ő nem a rosszat, hanem a legjobbat akarja minden ember számára.

3 Az ember a felelős azért, ahogyan Isten jó alkotásával él

Azt gondoljuk, hogy az ilyen természeti katasztrófák tragikus következményeit a hanyagság, önzés, kapzsiság és gőg okozták. Az emberiség nem kész arra, hogy tudását és képességeit arra fordítsa, hogy energiát és pénzt teremtsen elő olyan dolgokra, melyek minden ember számára hasznosak és nem csak néhányak önző vágyait elégítik ki.

A tudomány sokkal gyorsabban növekedhetne annak érdekében, hogy megelőzzön ilyen tragédiákat. Célként kellene látni azt, hogy az emberiség valódi problémáit oldjuk meg, és minden ember számára megteremtsük a biztonságos élet lehetőségeit. Ez hozzáállás kérdése. Az ember sokkal többet tehetett volna eddig is, ha nem csak rövidlátóan a saját előnyére tekintene, hanem a másik iránti felelősségét is látná. (Tényleg szükséges olyan hatalmas összegeket fordítani a fegyverkezésre és a hadiipar fejlesztésére?)

Ahhoz, hogy helyesen értelmezzük ezeket a tragédiákat, először is meg kell értenünk Isten természetét és azt, ahogyan Ő az anyagi világhoz viszonyul. Hisszük, hogy Isten az egész világ teremtője, Ő uralja és fenntartja azt. A csodálatos univerzum léte, s benne a Földé, mely az ember lakóhelye, Isten szeretetét és értelmét tükrözi.

A pontosan megalkotott természeti törvények otthont biztosítanak számunkra. Mégis léteznek olyan természeti jelenségek, melyek veszélyeztethetik az ember életét. Nemcsak a mi bolygónkon, de az egész kozmoszban találkozhatunk ilyenekkel. Isten nem olyanná teremtette a világot, amelybe minduntalan közbe kell avatkoznia csodák által, melyek mindent úgy alakítanak, ahogyan azt Ő akarja. Isten nem egy csoda-világba helyezte az embert, ahol minden bajtól Neki kell megmentenie és közvetlenül táplálnia mindazzal, amire szüksége van. Ehelyett értelmet adott az embernek arra, hogy békességben éljen, és helyesen használja a meglévő forrásokat. Isten nem bábnak teremtette az embert, hanem szabadságot adott neki arra, hogy maga döntsön, hogyan akarja használni a képességeit.

4 Az ember befolyásolhatja a katasztrófákat

Sajnos manapság sokan laknak nagyon veszélyes területeken. Az anyagi előnyök miatt nem vesznek tudomást a természeti kockázatokról olyan helyeken, mint pl. Kalifornia, Florida és Japán.1 Több nagyváros épült a földrengések által leginkább veszélyeztetett területeken.

Számos életet lehetne megmenteni azáltal, ha az emberek tudatosan elkerülnék azon területeket, ahol köztudottan rendszeresek a földrengések, árvizek, szélviharok és hasonló jelenségek. Elég hely van a földön, ami biztonságosabb.

Mindemellett rendelkezünk olyan technológiával, ami segíthetne, hogy biztonságosan lehessen olyan területeken is élni, melyek nem teljesen mentesek a természeti katasztrófáktól. A modern mérnöki technika lehetővé teszi, hogy komoly földrengéseknek is ellenálló épületeket építsünk.

A közelgő szökőárra figyelmeztető rendszert is ki lehetne építeni, hogy az emberek időben biztonságosabb helyre menekülhessenek. A BBC hírügynökség a következőket írja: „Japánban a „fíber”-optikus érzékelő rendszer képes bármely rengést rögzíteni és továbbítani az információt egy, a Meteorológiai Szolgálatnál lévő számítógéphez, amely meg tudja ítélni bármely szökőár magasságát, sebességét és érkezési idejét. A szolgálat képes a rezgést követő két percen belül riasztani.”2

A gazdagabb országok rendelkeznek ilyen rendszerekkel, és támogatni tudnák a szegényebb régiókat az Indiai-óceán térségében. Másrészt a saját forrásaikat is jobban használhatnák. Tipikusan az emberi felelőtlenséget tükrözi az, hogy mindezeket a katasztrófák bekövetkezte után szokták végiggondolni.

Például a Yala Nemzeti Parkban Sri Lankán 2004. decemberében számos turista és ott dolgozó halálát okozta a Cunami. A természetőrök mégis azt jelentették, hogy egyetlen állat pusztulásáról sem érkezett hír.3 Ha az állatok képesek érzékelni a veszélyt, mennyivel inkább képes lehet az ember megküzdeni ilyen nehézségekkel, hiszen értelemmel és szellemmel bír.

5 Más tragédiák, mint például az abortusz, rejtve maradnak

A nagy katasztrófák tragikus következményei más katasztrófákról is – mint például az abortusz, mely egy mindennapos tragédia – el kell, hogy gondolkoztassanak minket. A természeti katasztrófák minden évben átlagosan mintegy 100 000 ember életét követelik szerte a világban.4 Az abortusz miatt évente 43 800 000 gyermeknek kell meghalnia világszerte, ami naponta több mint 120 000 áldozatot jelent.5 Hihetetlenül magas szám. Ki gondol rájuk? Ők nem tiltakozhatnak, alig találni valamit az újságokban vagy a televízióban szörnyű halálukról.

6 A megoldás az, ha Istenhez fordulunk és felelősségteljesen élünk

A természeti katasztrófák, mint a földrengések, árvizek, szélviharok, szökőárak az erőtlenségünket mutatják. Az embernek el kell fogadnia a korlátait. Nem tehetünk meg bármit, amit szeretnénk, hanem tisztelnünk kell Isten teremtését úgy, ahogy az van. Az embernek felelősségteljesen kell élnie Istentől kapott képességeivel és forrásaival, hogy elkerülje az emberiség veszélyeztetettségét.

Ne csak azért érezzük magunkat biztonságban, mert biztonságosabb helyen élünk. Bárki élete véget érhet hirtelen egy autóbaleset vagy szívinfarktus miatt. Az emberi élet értéke tovább mutat annak a vagyonnak az értékénél, amihez kötve van. A pusztulásról, halottakról látott képek megrázzák az ember földi dolgokba vetett bizalmát, és tudatosabbá teszik, hogy csak az Istennel való örök élet ad igazán biztonságot. Életünk törékeny, nem birtokolhatjuk, nem uralhatjuk azt. Istentől, az élet Forrásától kaptuk ajándékba. Legyünk hálásak Neki minden napért, amelyen élhetünk.

Mi nem tartjuk a természeti katasztrófákat közvetlen isteni büntetésnek éppen a környező országok lakói ellen. Az általuk okozott károk megelőzhetőek lennének, ha az emberek készek lennének látni a felelősségüket a mellettük élőkért, képességeiket mások önzetlen szolgálatára fordítani.

Jézus mondja:

Azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akikre rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, vétkesebbek voltak minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Nem! Sőt – mondom nektek – ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el. (Lukács 13:4–5)

Jézus nem arra gondolt, hogy azok az emberek bűnösebbek lettek volna a többieknél, hanem hogy minden embernek szüksége van az Istenhez való megtérésre!

 


 

Oldal tetejére ↑


Végjegyzet
  1. Lásd (angolul) Térképek a földrengések előfordulásáról http://www.seismo.ethz.ch/static/GSHAP/ 
  2. Lásd (angolul) http://www.cnn.com/2004/WORLD/asiapcf/12/27/asia.warning.ap/index.html 
  3. Lásd (angolul) http://news.bbc.co.uk/2/hi/south_asia/4136485.stm 
  4. Lásd (angolul http://www.preventionweb.net/files/31737_20130312disaster20002012copy.pdf 
  5. Lásd (angolul) http://www.guttmacher.org/pubs/fb_IAW.html