Honnan ered a világegyetem rendje és harmóniája? Mi az élet értelme? Mi a célja az erkölcsnek és a lelkiismeretünknek? – Áttekintés

A tény, hogy tudományosan nem lehet bizonyítani Isten létezését, mégsem jelenti azt, hogy semmit sem tudhatunk Istenről. Valójában megengedhető, sőt ésszerű a természet törvényeiből egy törvényalkotóra, a természeti jelenségek tervszerűségéből pedig egy tervezőre következtetnünk.

A Biblia és mindenek előtt az Újszövetség az egyedüli alapja a keresztények hitének. Keresztényként nagyon hálásak vagyunk Istennek, hogy ilyen megbízható információink vannak Jézusról és az első keresztényekről. Az Újszövetség hitelességéről tanúskodó sokféle bizonyíték, mind leírását, mind hagyományozását tekintve arra buzdít minket, hogy folytonosan Isten szavához mérjük magunkat.

Jézus egyedülálló. Mi teszi őt különbbé? Mit tanított? Hogyan élt? Miért ölték meg? Mi indított minket arra, hogy higgyünk benne?

Melyik a helyes út, mi az igazság? Hogyan akarja Isten megváltoztatni az életemet? Milyennek kell lennie egy keresztény gyülekezetnek?

Isten a szeretet Isteneként nyilatkoztatta ki magát. Isten szeretete az egyedüli szeretet, ami igazán be tud tölteni minket. Isten az irántunk való szeretetéből lett emberré. Az egyház Jézus szeretetének megtestesülése.

a Szentháromság tanításának, vagyis az egy Isten három személyben helyes értelmezése a Bibliában és az első századi keresztények hitében

Sok embert mélyen megrendít, amikor betegség, természeti katasztrófák vagy éppen emberi gonoszság okozta szenvedésről és fájdalomról hall. Hogyan engedhet meg Isten ilyesmit? Ha létezik Isten, és ha Ő a szeretet Istene, akkor miért nem lép közbe? Miért nem akadályozza meg legalább a meg nem érdemelt szenvedést? Ezek nem könnyű kérdések…

Miért engedi meg Isten, hogy legyenek földrengések és más természeti katasztrófák? Ha Isten szeretet, hogyan engedheti meg, hogy ártatlan emberek szenvedjenek?

A megváltás gyümölcse az Egyház, ahol Isten szeretete egy testté formálja a megváltottakat az egymással és a Krisztussal való közösségük által. Az Egyház azok látható közössége, akik életében nyilvánvaló Isten megszentelő munkája.

Azt, hogy az ember akarhatja a jót és istenfélő életet élhet (ami még nem jelent bűntelenséget, de az ember teljes romlottságát mindenképpen cáfolja), számos igaz ember példája elégségesen bizonyítja.

Isten válasza az ember bűnére. Hogyan készítette elő Isten az Ószövetségben a Jézus Krisztus általi megváltást?

Jézus meghalt értünk, ő a váltságdíj, a páskabárány, az áldozat, a főpap és az irgalom helye. Mi a jelentősége Jézus vérének?

Isten igazságossága és megbocsátása – hogyan függnek össze? Meg tud Isten bocsátani büntetés nélkül? Elhagyta Isten Jézust a kereszten azért, hogy igazságos legyen?

Hogyan értsük az Isten előre tudásáról szóló bibliai verseket? Kizárja Isten szuverenitása a szabad akarat létezését? Gondolatok a Róma levél 9. fejezetéről és az Efezus levél 1:3–5 verseiről.

Sok ember aggódik gazdasági jövője felől. Ez a válság ösztönzés lehet az arról való elgondolkodásra, mi az, ami valóban fontos az életünkben. Életünk értelmét csak Istenben, Teremtőnkben találhatjuk meg.

Hit által, kegyelemből lett üdvösségünk. Ellentmondásban áll‑e a hit a cselekedetekkel? Cselekedetek nélkül nincs hit.

Valóban mindenki keresztény, aki annak mondja magát? Miért fontos tudni, hogy ki keresztény?

A megtérés olyan látható változás az ember életében, amely Jézus Krisztus megváltására épül. Miért olyan fontos az igazi megtérés egy keresztény életében?

A megszentelődésre való törekvés fontos része a keresztény életnek. Mit jelent szentnek lenni? Szabaddá válhatunk a bűneinktől? Mit mond nekünk a Biblia erről?

Lehet‑e a gyülekezetben olyan tökéletes egység, amilyenről Jézus beszélt? Egység a különbözőségben – biblikus ez a felfogás?

Ne ítélj, hogy ne ítéltess! Eszerint toleránsnak kell lennünk? Jelenti‑e ez azt, hogy nem kell megítélnünk vagy intenünk? Szerethetjük‑e az igazságot anélkül, hogy Isten akarata szerint ítélnénk?

Az, ahogyan az első keresztények éltek, nem egy maguk számára kialakított életforma volt. Mindennapjaikat, szabadidejüket, adottságaikat és képességeiket, örömüket, szomorúságukat, pénzüket és javaikat, mindent, ami az élethez tartozik, megosztottak egymással és odaadtak egymásért.

Napjainkban égető a kérdés: miért van olyan sok különböző egyház és gyülekezet? – hiszen az Újszövetség nem beszél katolikus, ortodox, evangélikus, református, baptista, adventista, pünkösdi stb. egyházról vagy gyülekezetről. Ahhoz, hogy a kérdésre kielégítő választ találjunk, az első és legfontosabb, hogy ismerjük, mit ért az Újszövetség egyház alatt és milyen az Isten akarata szerinti gyülekezet.

Milyen volt a felépítése az Újszövetségbeli egyháznak? Ki a mi vezetőnk? Vannak ma is apostolok? Milyen szerepük van a véneknek, pásztoroknak, stb.?

Manapság egyre elterjedtebb missziós módszer az úgynevezett „barátság-evangelizáció”, ami azt jelenti, hogy baráti kapcsolatok kiépítésével terjesztik az evangéliumot. Helyes az örömhírt ilyen módon könnyebben befogadhatóvá tenni mások számára? Mit és hogyan hirdettek Jézus és az apostolok?

Hogyan tisztelheti valaki igazán Istent, ha nem ragaszkodik az igazsághoz? A tanítás és az élet szorosan összefügg. Mik a tévtanítások veszélyei?

Szexualitás és tisztaság: mit tanít ezekről a Biblia? Ugyanaz szeretni, mint szerelmesnek lenni? Lehetséges út a házasság nélküli párkapcsolat?

Mi volt Isten eredeti akarata a férfi és a nő kapcsolatával, szemben azzal az eltorzult mentalitással, ahogyan ma bánnak a szexualitással? Mit tanít a Biblia a házasságnélküliségről?

Az Ószövetségben az áll, hogy Isten gyűlöli a válást. Mi Jézus és az apostolok tanítása a válásról és az újraházasodásról?

A technika fejlődése – internet, okostelefon, közösségi média… keresztény szemmel

Karácsony – hogyan akarja Jézus, hogy eljövetele feletti örömünket kifejezzük? Találunk alapot az Újszövetségben Jézus születésének megünneplésére vagy pogány háttere van ennek az ünnepnek?

Sok ember aggódik gazdasági jövője felől. Ez a válság ösztönzés lehet az arról való elgondolkodásra, mi az, ami valóban fontos az életünkben. Életünk értelmét csak Istenben, Teremtőnkben találhatjuk meg.

Mire vonatkozik ez az ígéret? Hogyan érvényes ma ránk? Keresztényként valóban elsőnek – vagy legalábbis az elsők között – kell lennünk az iskolában, munkahelyen, hogy bizonyságok legyünk Isten nagyságáról?

Hit által, kegyelemből lett üdvösségünk. Ellentmondásban áll‑e a hit a cselekedetekkel? Cselekedetek nélkül nincs hit.

Tanítja‑e a Biblia, hogy az örökkévalóságban a keresztényeknek két csoportja lesz? Az Újszövetség ígéretei csak az első keresztényekre vonatkoztak vagy minden idők keresztényeire?

Együtt lehetnek‑e keresztények és nem keresztények a gyülekezetben? Láthatatlan‑e az egyház a Biblia szerint? A búza és a konkoly együtt vannak – de hol: az egyházban vagy a világban?

Lehet‑e a gyülekezetben olyan tökéletes egység, amilyenről Jézus beszélt? Egység a különbözőségben – biblikus ez a felfogás?

Ne ítélj, hogy ne ítéltess! Eszerint toleránsnak kell lennünk? Jelenti‑e ez azt, hogy nem kell megítélnünk vagy intenünk? Szerethetjük‑e az igazságot anélkül, hogy Isten akarata szerint ítélnénk?

Magáról vagy egy tipikus keresztény életéről beszél Pál a Róma levél 7. fejezetében? Ha egyikről sem, akkor miről akar írni?

Manapság egyre elterjedtebb missziós módszer az úgynevezett „barátság-evangelizáció”, ami azt jelenti, hogy baráti kapcsolatok kiépítésével terjesztik az evangéliumot. Helyes az örömhírt ilyen módon könnyebben befogadhatóvá tenni mások számára? Mit és hogyan hirdettek Jézus és az apostolok?

Luther elgondolása a keresztény ember gyakorlati életéről nem egyeztethető össze a Biblia tanúságával, sőt az ember lényével kapcsolatban is problémákat vet fel. Az ember lelke, akarata, értelme nem független a cselekedeteitől, tudatos lények vagyunk, megfontoljuk, hogy mit teszünk. Belső lényünk, meggyőződésünk nyilvánul meg a tetteinken keresztül.

A legtöbb karizmatikus és pünkösdi csoport azt tanítja, hogy a Szent Szellem keresztség bizonyos idővel a megtérés után következik be, s így két különböző eseményként kezelik. Helyes ez a tanítás?

Egyszer megváltva, örökre megváltva – biblikus? Elbukhat‑e egy keresztény? Milyen következményekkel jár ez a tanítás az életvitelünkre, valamint az Istenről és a megváltásról vallott hitünkre nézve?

Hogyan értsük az Isten előre tudásáról szóló bibliai verseket? Kizárja Isten szuverenitása a szabad akarat létezését? Gondolatok a Róma levél 9. fejezetéről és az Efezus levél 1:3–5 verseiről.

Szeretnénk objektív képre törekedni Jézus édesanyjáról, az Úr szolgálóleányáról, de egyben kritikát is gyakorolni azzal a „máriaimádattal” szemben, amely sem Isten, sem az Ő szolgálólánya akaratával nem egyezik meg.

Ebben az írásunkban azt szeretnénk elmagyarázni, hogyan viszonyuljunk keresztényként a szombat megtartásához. Röviden kitérünk ennek az ószövetségi törvénynek a jelentésére és újszövetségi beteljesedésére is.

Létezik‑e bizonyíték arra az állításra, hogy a reinkarnáció tanítását kivették a Bibliából? A feltámadás és a végső ítélet ellentmond a reinkarnációnak.

Aki Istennek akar engedelmeskedni, az követi a Tóra és a próféták szavát, illetve Jézus szavait, aki a Tórát megerősítette. Egy igazi muszlim meg akarja ismerni Isten teljes kinyilatkoztatását, és ezért nem hagyhatja figyelmen kívül a Tórát, a prófétákat és az evangéliumot, vagyis engedelmeskedik Jézus szavainak. Csak így nyílik meg számára a Mindenható vezetése és világossága.

Isten már az Ószövetségben megparancsolta, hogy szeressük ellenségeinket. Jézus ezt a parancsolatot mindennél tökéletesebben betöltötte ellenségeivel szemben is tanúsított irgalmával és megbocsátásra való készségével. Mely részek szólnak a Bibliában az ellenségszeretetről, és mit találunk erről a Koránban, ami – saját állítása szerint – az ó- és újszövetségi kinyilatkoztatás folytatása?